Renáta & Róbert

Szép lassan szerettek egymásba

Miért döntött úgy, hogy kipróbálja az internetes társkeresést? Milyen tapasztalatai voltak az online párkereséssel?

Renáta: Elég zárkózott vagyok, és nehezen ismerkedem. 35 évesen még mindig egyedül voltam, és egyre reménytelenebbnek láttam, hogy párkapcsolatban éljek. Egy barátnőm hosszas (4 évnyi!) unszolására végül 2014-ben beadtam a derekam. Bevallom, nagyon idegenkedtem az internetes társkeresés gondolatától. Azért regisztráltam az ELITTÁRS oldalára, mert ez tűnt a legdiszkrétebb, és legkomolyabb társkereső weboldalnak. Magam is meglepődtem azon, hogy hamarosan lelkesen ültem minden este a gép előtt, és fokozatosan tanultam ismerkedni.

 

Róbert: Én is zárkózott természetű vagyok, ráadásul a korábbi munkám szinte kizárta az ismerkedés lehetőségét. Kollégáktól és barátoktól hallottam az internetes párkeresés lehetőségéről, és bár nem tudtam, hogy számíthatok-e sikerre, de én is adtam egy esélyt magamnak. Úgy éreztem, hogy vesztenivalóm nincs. Minden nap izgatottan kapcsoltam be a számítógépet, hátha éppen aznap találom meg azt, akit keresek.

Miként találtak egymásra párjával az oldalon? Ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt?
Renáta: Nőként nehezemre esett kezdeményezni, főleg hogy bőven kaptam elutasításokat is. Különösen az fájt, amikor földrajzi távolságra hivatkozva utasítottak el, holott nyitott voltam a világ másik végére is elköltözni, ha megtalálom, akit keresek. Róbertet én jelöltem be a „Mi lenne ha…“ funkción keresztül, és 5 kérdést küldtem neki, amit pár nap múlva viszonzott.

 

Róbert: Egyik nap rátaláltam egy csinos, szimpatikus hölgy kérdéseire és azt gondoltam, miért ne?

Kezdetben inkább online tartották a kapcsolatot vagy a gyors személyes találkozás mellett döntöttek? Milyen volt az első találkozó?

Renáta: A gyors személyes találkozás mellett döntöttem, mert előtte egymás után két férfival is napi szinten leveleztem, és mindkettőnek csalódás lett a vége. Nagyon össze voltam törve, a lelkesedésem épp a padlót súrolta és igazából semmi kedvem nem volt újabb ismerkedéshez, de édesanyám azt mondta, hogy pont most nem szabad feladni. Összeszedtem magam, és pár üzenetváltásban leegyeztettük a találkozót. Az első találkozáson még mindig nyomasztott a fájdalom, amit a korábbi sikertelenség okozott. Féltem, hogy a levertségem miatt nem leszek különösebben szimpatikus. Szinte gyógyír volt a lelkemnek Róbert kedvessége, őszintesége, figyelmessége és udvariassága. Alig mertem elhinni, hogy még létezik ilyen férfi! Ennek ellenére nem hittem, hogy ő az igazi. A kitartása és a ragaszkodása segített nekem, hogy mégis esélyt adjak kettőnknek. Szép lassan, minden egyes találkozással jobban megismertem őt, majd elfogadtam, megszerettem és rájöttem, hogy az égiek jobban tudják, milyen társra van szükségem, mint én magam, ezért küldték nekem éppen őt.

már nem vagyok egyedül, szerethető és fontos vagyok valakinek, akinek nem kell megfelelnem, mert elfogad minden hibámmal együtt

Milyen nehézségekkel kellett eleinte szembenézniük?

Renáta: Hihetetlen, hogy a magány mennyire mély nyomot tud hagyni az emberben! Számomra nehéz volt elhinni, hogy ezúttal nem csalódok, és megbízhatok valakiben. Meg kellett szokni azt is, hogy már nem vagyok egyedül, szerethető és fontos vagyok valakinek, akinek nem kell megfelelnem, mert elfogad minden hibámmal együtt.

 

Róbert: A földrajzi távolság, ami sajnos még jelenleg is fennáll. Ezen kívül én nem szokványos munkaidő-beosztásban dolgozom, így a szabadidőnk egyeztetése nem egyszerű.

 

Miként képzelik el a jövőt? Vannak már esetleg közös terveik?

Renáta: Egyelőre sajnos még távol élünk egymástól, ezért sokat utazunk, hogy találkozhassunk, de mindketten úgy érezzük, hogy egymással szeretnénk leélni az életünket. Szeretnénk egymáshoz közel munkát találni, összeházasodni és megosztani egymással a hétköznapjainkat.

 

Róbert: Szeretném, ha mindkettőnk számára sikerülne azonos településen munkahelyet találni és elkezdeni az új, közös életünket.

 

Milyen tanácsot adna a még társukat keresőknek?

Renáta: Minden bizonytalan társkeresőnek azt javaslom, hogy legyenek nyitottak és bátrak. Merjenek kezdeményezni és elfogadni a sikertelenségeket is. És ne ragaszkodjanak az ideális társról alkotott elképzeléseikhez, mert előfordulhat, hogy nem olyan társat kapnak, amilyenre vágynak, hanem sokkal jobbat! A földrajzi távolság pedig maximum kihívás, de semmiképp nem akadály, ha komolyan gondolják a társkeresést.
Ezúton köszönjük meg az ELITTÁRS csapatának a lehetőséget, amit a magányos emberek számára nyújtanak az ismerkedéshez. A társkeresőknek pedig - akik őszintén gondolják - szívből kívánjuk, hogy megtalálják a párjukat!