Ági & Tamás

Szerelem 40 évvel az első pillantás után

Miért döntöttek úgy, hogy kipróbálják az internetes társkeresést?

Ági: Elég elfoglalt vagyok, munkámhoz, kapcsolattartásra, információkeresésre a számítógépet használom.  Így kézenfekvő volt, hogy amikor egyedül maradtam és már úgy gondoltam, hogy szívesen megismerkednék valakivel, akkor az internetes társkeresést próbáltam ki. Egyébként azt hiszem, talán a Facebookot használtam, amikor elém ugrott az ELITTÁRS oldal, és ha már ott volt, gondoltam kipróbálom. Nagyon érdekesnek találtam a rendszert, ahogy nem is túl sok infó alapján besorolták az embereket különböző pszichológiai kategóriákba. Érdekelt, ahogy a különböző jelölteket kiválasztotta.

 

Tamás: Egy évtizedes reménytelen, jövőtlen, vergődő kapcsolatból kívántam kiszállni úgy, hogy a hátralévő életemben egy nyugodt, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatot kerestem. Ennek a legeredményesebb módja az internetes társkeresés. Véletlenül találtam rá az ELITTÁRS oldalra a neten, rögtön bejelentkeztem egy évre, gondolva arra, hogy ez alatt csak összejön valami.

 

Hosszabb ideig használták az ELITTÁRS oldalt vagy azonnal egymásra találtak?

Tamás: Már az első napokban legalább kétszáz megkeresés érkezett, olyan zavarban voltam, hogy az eltervezett szisztematikus feldolgozást feladtam és többnyire a fényképes jelentkezők közül választva reagáltam a megkeresésekre. Így is rettentő sok időmbe telt az anyagok elolvasása. Rájöttem arra, hogy minden hölgy rengeteget olvas, folyton színházba és múzeumokba jár, él-hal a családjáért, boldognak tűnik, és mégis egyedül van.

Eldöntöttem magamban, hogy csak a különleges, extra érdeklődési körű hölgyek közül választok. A kiválasztott hölgyektől randevút kértem, mert meggyőződésem, hogy semmiféle bemutatkozás nem pótolhatja a személyes találkozás által nyerhető benyomásokat.

Több, talán 3-4 ilyen randevúm volt, de nem volt rám meggyőző hatással.

 

Ági: Úgy emlékszem, több hónap, 3 vagy 4 is volt, mire megtaláltuk egymást. Volt előtte egy-két nem túl szerencsés személyes találkozásom másokkal. Bosszankodtam is utána. Levélváltással nem tudtam jól felmérni a helyzetet. Azt hiszem meg kell tanulni egy-két fénykép és néhány levélváltás alapján jól dönteni arról, hogy érdemes-e elmenni  egy személyes találkozásra, vagy nem.

Az ELITTÁRS rendszer felajánl jelölteket, így Tamást is felajánlotta. Már a fényképen a mosolya olyan barátságos és számomra olyan megnyerő volt, hogy nagy izgalommal olvastam az adatlapját. Örömmel fedeztem fel, hogy sok olyan dolgot szeret, mint amit én is. Különösen fontos volt, hogy életvidám ember benyomását keltette és ráadásul síel is.

 

Tamás: 2014 elején kaptam talán egy "mosolyt" egy olyan hölgytől, aki a hobbijait látva (síel, vitorlázik, biciklizik) rögtön szimpatikussá vált. Reagáltam is azonnal, és az adatait látva rákérdeztem egy korábbi munkahelyére, amiből kiderült, hogy én már kb. 40 évvel korábban ismertem Őt és emlékeztem milyen csinos volt a hófehér köpenyében, de én akkor már nős voltam. És mit produkál az élet? Most, mikor már mindketten túl vagyunk egy házaséleten, felnőtt gyerekeink vannak, rátaláltunk egymásra.

Gyors, személyes találkozás mellett döntöttünk. Alig vártuk, hogy az eltelt kb. 40 év történéseit egymásnak elmondhassuk és egy el nem indult szerelem, időskori beteljesülését megérhessük.

 

Ági: Ettől azután roppant izgalmassá vált az első találkozó. Lánykoromban látott, most meg 65 éves már el is múltam. Hát remegett a gyomrom, talán a lábam is, de amikor megláttam, és kedvesen rám mosolygott, minden izgalmam elmúlt és úgy beszélgettünk, mint régi ismerősök. Meglepő volt! Ekkor 2014 januárja volt. Ezután több hétig nem találkoztunk, mert hol én voltam síelni, hol Ő. Persze tartottuk a kapcsolatot, gyakran írtunk egymásnak SMS-t, bár nem olyan szépeket, mint Varró Dániel a Szívdesszertben. Még ebben az idényben március elején úgy hozta a véletlen, hogy unokájával hármasban el tudtunk menni még közösen is síelni egy hétre. Csodás hetet töltöttünk együtt. Bámulatos volt, amilyen gondoskodón, szeretettel és okosan foglalkozott a kislánnyal. Akkor már biztosan tudtam, hogy részemről ez már nem csak egy futó kaland. Ennek most volt egy éve. Már sok szép emlékünk van.

Hasonlóan gondolkodunk a világ dolgairól, hasonló a temperamentumunk, szeretjük az embereket, a színházat, a zenét, a mozgást, szóval szeretjük az életet.

Miként képzelik el a jövőt? Vannak már esetleg közös terveik?

Tamás: Nemrég volt a találkozásunk egy éves évfordulója, amikor az elmúlt év rendkívül gazdag, szinte már zsúfolt programjait, eseményeit idéztük fel. Erre az évre is nagyon sok közös programot tervezünk. Ezek során alakul ki majd az a kép, hogy mire is vagyunk képesek együtt és hogyan is akarjuk élni az életünket. Nem vagyunk elkésve semmivel, nem kell kapkodva döntenünk. Egyelőre, mint két fogaskerék, egymásba ölelkezve csiszolódunk és élvezzük az élet minden percét.

 

Ági: Közösen tervezzük a nyarat is. Társnak tekintjük egymást és ennyi idős korban ennyi bőven elég! Azt hiszem, nagyon szerencsés emberek vagyunk. Hasonlóan gondolkodunk a világ dolgairól, hasonló a temperamentumunk, szeretjük az embereket, a színházat, a zenét, a mozgást, szóval szeretjük az életet.

 

Milyen tanácsot adnának a még társukat keresőknek?

Ági: Egy-két sikertelen személyes randevú után nem érdemes feladni. Az internetes ismerkedést is meg kell tanulni, mint minden mást. Persze szerencse is kell hozzá, ebben biztos vagyok.